Magyar részvétellel ma 14.15-kor elindult a Jupiter jeges holdjainak vizsgálatát célzó ESA JUICE küldetés

2023. április 14-án, magyar idő szerint 14.15-kor a Francia Guyana-i Kourou közelében található európai űrkikötőből egy Ariane 5 indítóeszközről elindult útjára az Európai Űrügynökség (ESA) Jupiter Icy Moons Explorer (JUICE) küldetésének űrszondája. Ennek egyik fő műszere, a JUICE PEP tápegységét az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Űrtechnológiai csoportja fejlesztette ki együttműködésben Read more…

Áttörést hozhat a légúti fertőzések kezelésében egy friss kutatás

A vírus terjedését alapvetően meghatározó tényezőkre világít rá az a tanulmány, amely a SARS-CoV-2 és a beltéri aeroszolok kapcsolatát vizsgálta. Az Energiatudományi Kutatóközpont, a Semmelweis Egyetem és a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai által végzett kutatás a SARS-CoV-2-t, mint prototípust használva vizsgálta a vírus légköri terjedését meghatározó tényezőket. A kutatás során Read more…

Da Vinci tényleg lehetetlen Tokamak rajza

Az április 1-jén, szombaton megjelent „Da Vinci lehetetlen Tokamak-rajza” bejegyzés egy tényleg lehetetlen felfedezés története. A reneszánsz művész és polihisztor jegyzeteiből természetesen nem került elő ilyen rég elfeledett vázlat. Rajzstílusának rendkívül élethű visszaadása a Midjourney mesterséges intelligencia szoftverének köszönhető, melynek segítségével Dunai Dániel plazmafizikus kollégánk rajzolta meg a fúziós reaktor Read more…

Da Vinci lehetetlen Tokamak rajza

Az elmúlt időszakban több jelentős fúziós áttörésről is hallhattunk, azonban most olyan helyről jött a szenzációs hír, ahonnan senki sem várta. De kezdjük a történet elején. A 2023-as év egyik első és eddig talán egyik legérdekesebb tudománytörténeti felfedezését the California Institute of Technology (Caltech) mérnök professzora tette Leonardo Da Vinci Read more…

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója tett látogatást az EK-ban

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója tett látogatást az Energiatudományi Kutatóközpontban. A látogatás során Horváth Ákos, az EK főigazgatója bemutatta a Kutatóközpont tevékenységét külön kiemelve a Nukleáris Törvényszéki Analitikai együttműködés keretében létrejött eredményeket. Az Ügynökség 2016-ban és 2021-ben is Kutatóközpontunkat választotta együttműködő szervezetnek a Nukleáris Törvényszéki Analitika területén. Read more…

A francia nagykövet látogatása az Energiatudományi Kutatóközpontban

Claire Legras, Franciaország magyarországi nagykövete és delegációja február 16-án látogatott el az Energiatudományi Kutatóközpontba, az EK főigazgatójának meghívására. A találkozón a főigazgató bemutatta a Kutatóközpont kutatási irányait. Kiemelten tárgyalták a nukleáris energetika területén francia intézetekkel és vállalatokkal meglévő és tervezett együttműködéseket. Az EK-nak a nukleáris biztonsági és védettség területén hosszú Read more…

Lézer segítségével leplezték le a forró elektronokat magyar kutatók

A fémekben található, úgynevezett forró elektronok tulajdonságainak vizsgálatában értek el jelentős előrelépést magyar kutatók. Eredményeiket a jövőben olyan fontos területeken használhatják fel, mint a napelemek és nanoméretű áramkörök fejlesztése, illetve különböző szenzorok érzékenységének javítása. Fémeket fénnyel megvilágítva nagy energiájú elektronok jöhetnek létre, ezeket nevezzük forró elektronoknak. Ezek az elektronok többletenergiájuk Read more…

Bársony Istvánt díszdoktorrá avatták

Doktor- és díszdoktoravató ünnepséget tartott 2022.11.26-án a Debreceni Egyetem. Ezen az eseményen a debreceni villamosmérnök képzés elindításában szerzett elévülhetetlen érdemeiért a Doctor Honoris Causa kitüntető címet adományozták Bársony István akadémikusnak, az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Energiadudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének emeritus professzorának. Forrás: https://hirek.unideb.hu/doktorokat-es-diszdoktorokat-avattak

Kristályos rend a koszban

A szabad levegővel érintkező anyagok felülete „koszos” lesz: mindenféle légköri szennyező anyagok (víz, oxigén, szénhidrogének stb.) tapadnak ki a felületre, lerontva vagy akár teljesen elfedve az anyagunk fizikai-kémiai tulajdonságait. A fenti mondat minden anyagtudományi/felülettudományi laborban elhangozhat és valóban úgy tűnhet, hogy a szabad levegőn elkerülhetetlenül kialakuló a rendezetlen szennyeződésekről, azok Read more…