Megjelent a Fizikai Szemle 2026. szeptemberi száma, amelynek kiemelt tematikus blokkja a magfúziós kutatások jelenlegi helyzetét és a fúziós energiatermeléshez vezető út legfontosabb tudományos és műszaki kérdéseit mutatja be. A tematikus blokk vendégszerkesztője Dunai Dániel, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának (HUN-REN EK FPL) kutatója.
Az ITER tokamak metszeti 3D látványterve
Forrás: Fusion for Energy (F4E), ITER
http://fusionforenergy.europa.eu/iter
A különszám alapját két, a fúziós kutatásokról szóló ismeretterjesztő előadássorozat adta. Az elsőt 2024. november 8-án, a Magyar Tudomány Ünnepe keretében rendezte meg az MTA XI. Fizikai Tudományok Osztálya „Harmadik tűzgyújtás – a fúziós kutatások helyzete és magyar vonatkozásai” címmel. A második előadás-sorozatra 2025. szeptember 12-én, az MTA200 bicentenáriumi programjának „Sokszínű tudomány” rendezvénysorozatában került sor. A most megjelent írások célja, hogy a gyorsan fejlődő fúziós kutatások eredményeiről és kihívásairól a hazai közönség számára is naprakész és közérthető összefoglalót adjanak.
A tematikus blokk a fúziós kutatások több meghatározó területét járja körül. Horváth László, a Princeton Plasma Physics Laboratory kutatója a JET tokamak több mint négy évtizedes történetét és az európai fúziós programban betöltött szerepét mutatja be. Cseh Gábor, a HUN-REN EK FPL tudományos munkatársa a sztellarátorok működését és a világ legnagyobb ilyen berendezését, a Wendelstein 7-X-et ismerteti, arra a kérdésre keresve a választ, hogy lehet-e sztellarátor az első fúziós erőmű. Szepesi Tamás, a HUN-REN EK FPL kutatója a Japánban működő, európai–japán együttműködésben létrehozott JT-60SA tokamakot mutatja be, amelynek első plazmáját a kísérlet résztvevői a magyar fejlesztésű EDICAM kamerarendszeren keresztül láthatták. Dunai Dániel, a HUN-REN EK FPL kutatója az ITER-től a későbbi demonstrációs és kereskedelmi fúziós erőművekig vezető fejlesztési utat tekinti át. A cikk kitér a HUN-REN EK-ban felépített ITER DMS Support Laboratory szerepére is, és egy konkrét példán keresztül bemutat egy ITER számára fejlesztett, valós idejű diagnosztikai rendszert. Cziegler István, a University of York oktatója a fúziós plazmák turbulenciájának kutatásába ad izgalmas betekintést, míg Vízváry Zsolt, a United Kingdom Atomic Energy Authority (UKAEA) főmérnöki irodájának modellező- és tervezőcsoport-vezetője a fúziós erőművek megvalósításához szükséges mérnöki és technológiai kihívásokat foglalja össze.
A tematikus szám arra is rámutat, hogy Magyarország és a külföldön dolgozó magyar kutatók is aktív résztvevői a nemzetközi fúziós kutatásoknak. A hazai mágneses összetartású fúziós program meghatározó részét a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpontban folyó, európai kutatási együttműködésekbe szorosan integrált kutatások és fejlesztések adják.
A megjelent különszám a fúziós kutatások iránt érdeklődő szakemberek mellett mindazok számára átfogó és közérthető betekintést kínál, akik szeretnék megérteni, hol tart ma a fúziós energiatermelés kutatása, és milyen tudományos és mérnöki feladatokat kell még megoldani ahhoz, hogy a fúzióból a jövőben energiatermelő technológia válhasson. Bár a Fizikai Szemle honlapján a nem előfizetők számára jelenleg csak két cikk érhető el szabadon, az írások oktatási célokra is jól használhatók, ezért hamarosan a magfuzio.hu oldalon is hozzáférhetővé válnak.
