2025. április 28-án mintegy hatvanmillió ember életét borította fel egy Spanyolországra és Portugáliára kiterjedő áramszünet, mely az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb, Európában bekövetkező üzemzavara volt. A hazai szakmai és laikus sajtóban az elmúlt két hétben számos írás foglalkozott a témával, jóllehet nagyon kevés érdemi információ volt ismert. Az esemény kivizsgálására az Európai Villamosenergia-átviteli Rendszerirányítók Szövetsége (ENTSO-E) vezetésével szakértői bizottság alakult, mely várhatóan hat hónap múlva fogja közzétenni jelentését. A testület a munka első szakaszában az eseményhez köthető adatokat fogja összegyűjteni és elemezni azzal a céllal, hogy rekonstruálni tudja az április 28-i történéseket, és azonosítani tudja az üzemzavar kiváltó okait. A munka második fázisában hasonló események jövőbeli megelőzésére fogalmaznak meg ajánlásokat.
A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, Dr. Hartmann Bálint írásában összefoglalja az üzemzavarról jelenleg rendelkezésre álló hivatalos információkat, illetve kontextusba is helyezi azokat a témával napi szinten nem foglalkozó olvasók számára.

1. ábra: az üzemzavar által érintett területek, és az üzemzavart megelőző
teljesítményáramlások (a szerző saját szerkesztése)
Az események leírásából kiderül, hogy:
- az első erőművek kiesésétől számítva fél perc sem telt el a rendszerösszeomlásig
- a frekvenciafüggő terheléskorlátozás aktiválása nem tudta megállítani a frekvenciacsökkenést (szemben a 2021. július 24-én bekövetkezett nagyon hasonló esettel)
- a spanyol rendszerirányító hálózatfejlesztési terveiben évek óta azonosított a kockázata egy hasonló esemény bekövetkeztének

2. ábra: a Franciaországot és Spanyolországot összekötő
legfontosabb távvezetékek (a szerző saját szerkesztése)
Ahogy Hartmann Bálint írja, a pontos kiváltó oko(ka)t még nem ismerjük, azt azonban tudjuk, hogy olyan többszörös hiányállapotba (N-k) került a spanyol hálózat, melynek átvészelésére egyetlen rendszer sincsen felkészítve. Ennek oka nem a képességek hiányában keresendő, hanem az ilyen események alacsony bekövetkezési valószínűsége és az elkerülésükhöz szükséges beruházások nagyon magas költsége közötti egyensúlytalanságban. Fontos lesz megértenünk az üzemzavar kialakulásának okait, hogy a szükséges beavatkozásokat megtegyük. Írása zárásaként röviden bemutatja azokat a területeket, amelyeken a HUN-REN és a BME kutató aktívan dolgoznak és publikálnak az elmúlt évtizedben.
A témával kapcsolatos teljes bejegyzés a szerző LinkedIn-profilján érhető el:
Valamint az alábbi felületen is megtekinthető: A 2025. április 28-i üzemzavar értékelése, a kapcsolódó hazai kutatások bemutatása